Lassan március idusa, készítsük hát fel alaposan kerékpárjainkat - no és természetesen önmagunkat is - a téli pihenő után és induljunk útra Győr környékére.

Mutatunk öt olyan célállomást, amely bárki számára könnyedén megközelíthető bringával, akár kényelmes tempóban, akár kissé odalépve is, hogy dolgozzanak azok az izmok. Keljünk hát útra!

A Morotva-tavi tanösvény, a Szigetköz csodája

Néhány kilométer Győrtől, egy kellemes kerékpáros távolság Dunaszeg. A Morotva-tavi tanösvény és kilátó fantasztikus élményt, kellemes pár órás kikapcsolódást kínál az egyre tavasziasabb időben, a szinte háborítatlan természetben.

Az úgynevezett EV6-os (EuroVelo6) nemzetközi kerékpárút egy szakasza vezet el Győrtől a Szigetközbe, a patkó alakú tó világába, ami egykoron a Mosoni-Duna kanyarulata volt. A vízparton rekettyefűz bokrok, fehér füzek és virágok adnak színes hátteret. Itt található az egyik legritkább növényfaj, a kúszó zeller is.

Pannonhalma – a lombkoronák magasából

Kiváló kerékpárút vezet Pannonhalma felé, nagyon sokan használják versenyszerű edzésekre, de sokan kirándulnak is ezen az útvonalon. Ez már egy kicsit hosszabb, de nem teljesíthetetlen táv. A Győrből indulva mintegy 20 kilométeres út végén megjutalmazhatjuk magunkat egy finom kávéval, süteménnyel, fagylalttal, és miután némi erőt gyűjtöttünk, érdemes felkapaszkodni a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátsághoz.

A Boldog Mór Kilátót sajnos egy ideje nem lehet ugyan látogatni, le van zárva, de a Lombkorona Tanösvény így is remek program, felüdíti kissé a testet, a lelket és a szellemet is. Csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, hiszen nem csak az apátság monumentális épületegyüttesét, hanem a Pannonhalmi-dombság jó részét is megfigyelhetjük innét madártávlatból.

A Pannonhalmáig is elvezető 24-es számú kerékpárút egyébként egészen a Balatonig, egészen pontosan Balatonfüredig is elviszi a kétkerekűn közlekedőt. Ahhoz azonban, hogy ezt az utat bevállalja valaki, már nem árt gyakorlott bringásnak lenni!

Holt-Rábca – az ősfüzestől a zsellérek legelőjéig

Börcs felé szintén vezet kerékpárút. Egy 4,6 kilométer hosszú tanösvényen sétálva fedezhető fel a Holt-Rábca élővilága, érintve az új kerékpáros hidat, valamint az útvonal mellett kialakított pihenőhelyet. A 3 útvonal változó hosszúságú, így a tanösvény alkalmas arra, hogy kisebb túrák keretei között a településre érkező csoportok végigsétálhassanak rajta, vagy iskolások, óvodások használhassák.

Ártéri fűzfa sorok, kedves kis ligetek, ősfüzes, mocsári aljnövényzet, a zsellérek legelője várja itt, hogy minél többen felfedezzék csendes szépségüket.

Lila-hegyi kilátó – vasbeton palást, a környék fáiba öltözve

A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, Győrújbarát és Nyúl községek határán, a 313 méter magas Lilahegy tetején található a kilátó. Az építmény földmérési célokat szolgáló mérőpontot rejt, e fölé 1977-ben építettek egy vasbeton mérőtornyot, hogy lehetővé tegyék a messziről való iránymérést. Ezt az ormótlan vasbeton tornyot úgy alakították át kilátóvá, hogy róla továbbra is végezhetők geodéziai mérések. A vasbeton palást faburkolatot kapott, a környék 15 legfontosabb fafajának anyagából.

A felhasznált fafajokról tájékoztató táblákon olvashatnak rövid ismertetőt a látogatók. Igazi erőnlétet próbára tevő feladat eljutni a kilátó talppontjához, de onnan már nagyon kényelmes lépcsősor vezet fel a 14 méter magasságban levő csúcspontra, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájra. Pannonhalma, a Bakony vonulatai, a Gerecse ormai, a Csallóköz, a Soproni hegység és az Alpok csúcsai keretezik a látóhatárt.

Sólymos Szilveszter kilátó és Béla király kútja, Pannónia vize

Az erdészet feletti dombon, a Szent Villebald templomrom szomszédságában, a Kisalföldi Erdőgazdaság 2006-ban építtette fából a Sólymos Szilveszter bencés szerzetesről elnevezett kilátót. A névadó a Pannonhalmi Főapátság szerzetese volt. Kiváló bencés szerzetes és tanár.

A kilátóból csodálatos kilátás nyílik Ravazd községre, a Pannonhalmi épületegyüttesre és a Bakony vonulatára.

S ha már Ravazdon járunk, ne felejtsünk el időzni kicsit a bringások körében közkedvelt pihenőhelynél. A település egyik legősibb természeti emléke és kincse ugyanis a “Béla király kútja” néven ismert forrás, amit Szent forrásnak, Pannónia vizének nevezett egy oklevél szerint IV. Béla, miután arra járva ivott a vízből.